Örülök, hogy megtaláltál !

 

Az oldalt elsősorban asztro-, és egyéb fotóim (galéria) közzétételére hoztam létre, illetve bemutatni más csillagászattal és asztrofizikával foglalkozó oldalakat (Hasznos oldalak). Írásaim azonban másról is szólnak.

Első cikkem akkor született, amikor egyik barátom kérdésére – Mit is jelent az, hogy Dall-Kirkham távcső ? – nem tudtam válaszolni. A különböző szakirodalmakban (pl. METEOR, vagy a Csillagászati Évkönyv) is szerepelnek távcsőtípusokra vonatkozó rövidítések, amik sokunknak fejtörést okozhattak. Utána jártam hát, de „ha lúd, legyen kövér” alapon mindnek. Két hét kellett, mire elkészült az írás, forrásként „Kulin György: A Távcső Világa”, valamint különböző internetes oldalak szolgáltak. Szerintem hasznos lehet bárkinek, így felraktam a Cikkek, írások menüpontba.

Legérdekesebb kérdésnek és gondolat kísérletnek mégis azt tartom, hogy elgondolkodjam az IDŐ titkán. Einstein A. óta halljuk – ma már tudjuk is, mert bizonyították -, hogy az idő relatív fogalom. Azaz nincs abszolút idő, mint korábban gondolták. Ez pedig azt jelenti, hogy az IDŐ minden és mindenki számára máshogy telik. Életünk része, mindent és mindenkit körülvesz – mint a MÁTRIX -, a térrel együtt létező, tehát a legáltalánosabb dolgok egyike. Mégis ezen általános dolgok közül az egyetlen, amelyiket még csak mérni sem tudunk. Persze, vannak óráink – atom, kvarc, mechanikus -, de ezek nem az időt mérik, csak segítenek benne.

Na ez az a téma, amivel bővebben foglalkozom az Idő oldalain. Természetesen sok dolog csak az én fejemből pattant ki, így kíváncsi vagyok a TE véleményedre is.

Fontos: az oldal úgy van beállítva, hogy minden felbontásnál láthatóak maradjanak a szélső menük. A szövegrészek felbontása viszont csak egy felbontáshoz optimalizálható. Az én monitorom 1280*1024, így, ha a Tied is ennyi, nincs gond. Más felbontásnál viszont a beillesztett képek elmászhatnak a szöveghez képest (Cikkek, írások almenü).

Magamról néhány sor: Nem tudom pontosan, mikor kezdett érdekelni a végtelen Kozmosz, a benne alkalmanként pontszerűen feltűnő, elképzelhetetlen energiákkal, valamint jelentéktelenségünk felismerése, de az biztos, hogy ’76’-ban – alig több, mint 10 évesen - már ilyen irányú érdeklődésem miatt kaptam kölcsön „Gerhard Niese: Érdekességek a világűrben” művét akkori magyartanáromtól. E könyv tartalma ma már inkább mosolyt, mint tudományos érdeklődést váltana ki bárkiből, mégis hatására szinte minden létező, a témával foglalkozó művet olvastam.

1996-ig kielégített az olvasott tudomány, ekkor azonban véletlenül hozzájutottam egy 20 éve szabadban álló, már használhatatlan távcsőhöz. Három hónapig tartott, míg minden alkatrészét felújítottam, felújíttattam. A tükröt Csatlós Géza bácsi kétszer is átcsiszolta, míg végül szinte tökéletes paraboloid felületet kapott.

Ez a 150/1200-as Newton távcső nem kimondottan kezdő méret, így a szinte tökéletes optikákkal nagyon magasra helyezte a minőség mércéjét.

A fejlődés azonban törvényszerű. Kezdő, vagy inkább „első távcsöves” amatőröknél ez általában nagyobb műszer beszerzését jelenti. Így történt, hogy 2005 végére elkészült 250/1250 Newton tubusom, melybe Kürti Imrével a választott kiváló optikákon kívül sok-sok profi megoldást építettünk bele.

Ma a fontosabb távcsőtípusok szinte mindegyikét használom, így akromatikus-, APOkromatikus refraktorokat, tükrös-, ferdetükrös- és katadioptrikus rendszereket.

Digitális asztrofotózással alig több, mint két éve foglalkozom DSLR géppel és webkamerával. Katartikus érzés és tökéletes elégtétel, amikor egy-egy átvirrasztott hosszú, hideg téli éjszakán készített nyersképekből végül a szoba melegében elkészül A fotó, mely az akár több órás expozíció értékét, a fagyoskodást és egyéb információkat hordoz mások számára láthatatlanul.

Már csak annyit, hogy az oldalt folyamatosan fejlesztem, ezért hibák előfordulhatnak. Akár helyesírási, alaki, vagy tartalmi hibát találsz és jelzed is nekem, azt nagyon megköszönöm (kapcsolat, lásd jobboldalt).

Kellemes böngészést kíván a szerkesztő: DELiTAmás