�r�l�k, hogy megtal�lt�l !

 

Az oldalt els�sorban asztro-, �s egy�b fot�im (gal�ria) k�zz�t�tel�re hoztam l�tre, illetve bemutatni m�s csillag�szattal �s asztrofizik�val foglalkoz� oldalakat (Hasznos oldalak). �r�saim azonban m�sr�l is sz�lnak.

Els� cikkem akkor sz�letett, amikor egyik bar�tom k�rd�s�re – Mit is jelent az, hogy Dall-Kirkham t�vcs� ? – nem tudtam v�laszolni. A k�l�nb�z� szakirodalmakban (pl. METEOR, vagy a Csillag�szati �vk�nyv) is szerepelnek t�vcs�t�pusokra vonatkoz� r�vid�t�sek, amik sokunknak fejt�r�st okozhattak. Ut�na j�rtam h�t, de „ha l�d, legyen k�v�r” alapon mindnek. K�t h�t kellett, mire elk�sz�lt az �r�s, forr�sk�nt „Kulin Gy�rgy: A T�vcs� Vil�ga”, valamint k�l�nb�z� internetes oldalak szolg�ltak. Szerintem hasznos lehet b�rkinek, �gy felraktam a Cikkek, �r�sok men�pontba.

Leg�rdekesebb k�rd�snek �s gondolat k�s�rletnek m�gis azt tartom, hogy elgondolkodjam az ID� titk�n. Einstein A. �ta halljuk – ma m�r tudjuk is, mert bizony�tott�k -, hogy az id� relat�v fogalom. Azaz nincs abszol�t id�, mint kor�bban gondolt�k. Ez pedig azt jelenti, hogy az ID� minden �s mindenki sz�m�ra m�shogy telik. �let�nk r�sze, mindent �s mindenkit k�r�lvesz – mint a M�TRIX -, a t�rrel egy�tt l�tez�, teh�t a leg�ltal�nosabb dolgok egyike. M�gis ezen �ltal�nos dolgok k�z�l az egyetlen, amelyiket m�g csak m�rni sem tudunk. Persze, vannak �r�ink – atom, kvarc, mechanikus -, de ezek nem az id�t m�rik, csak seg�tenek benne.

Na ez az a t�ma, amivel b�vebben foglalkozom az Id� oldalain. Term�szetesen sok dolog csak az �n fejemb�l pattant ki, �gy k�v�ncsi vagyok a TE v�lem�nyedre is.

Fontos: az oldal �gy van be�ll�tva, hogy minden felbont�sn�l l�that�ak maradjanak a sz�ls� men�k. A sz�vegr�szek felbont�sa viszont csak egy felbont�shoz optimaliz�lhat�. Az �n monitorom 1280*1024, �gy, ha a Tied is ennyi, nincs gond. M�s felbont�sn�l viszont a beillesztett k�pek elm�szhatnak a sz�veghez k�pest (Cikkek, �r�sok almen�).

Magamr�l n�h�ny sor: Nem tudom pontosan, mikor kezdett �rdekelni a v�gtelen Kozmosz, a benne alkalmank�nt pontszer�en felt�n�, elk�pzelhetetlen energi�kkal, valamint jelent�ktelens�g�nk felismer�se, de az biztos, hogy ’76’-ban – alig t�bb, mint 10 �vesen - m�r ilyen ir�ny� �rdekl�d�sem miatt kaptam k�lcs�n „Gerhard Niese: �rdekess�gek a vil�g�rben” m�v�t akkori magyartan�romt�l. E k�nyv tartalma ma m�r ink�bb mosolyt, mint tudom�nyos �rdekl�d�st v�ltana ki b�rkib�l, m�gis hat�s�ra szinte minden l�tez�, a t�m�val foglalkoz� m�vet olvastam.

1996-ig kiel�g�tett az olvasott tudom�ny, ekkor azonban v�letlen�l hozz�jutottam egy 20 �ve szabadban �ll�, m�r haszn�lhatatlan t�vcs�h�z. H�rom h�napig tartott, m�g minden alkatr�sz�t fel�j�tottam, fel�j�ttattam. A t�kr�t Csatl�s G�za b�csi k�tszer is �tcsiszolta, m�g v�g�l szinte t�k�letes paraboloid fel�letet kapott.

Ez a 150/1200-as Newton t�vcs� nem kimondottan kezd� m�ret, �gy a szinte t�k�letes optik�kkal nagyon magasra helyezte a min�s�g m�rc�j�t.

A fejl�d�s azonban t�rv�nyszer�. Kezd�, vagy ink�bb „els� t�vcs�ves” amat�r�kn�l ez �ltal�ban nagyobb m�szer beszerz�s�t jelenti. �gy t�rt�nt, hogy 2005 v�g�re elk�sz�lt 250/1250 Newton tubusom, melybe K�rti Imr�vel a v�lasztott kiv�l� optik�kon k�v�l sok-sok profi megold�st �p�tett�nk bele.

Ma a fontosabb t�vcs�t�pusok szinte mindegyik�t haszn�lom, �gy akromatikus-, APOkromatikus refraktorokat, t�kr�s-, ferdet�kr�s- �s katadioptrikus rendszereket.

Digit�lis asztrofot�z�ssal alig t�bb, mint k�t �ve foglalkozom DSLR g�ppel �s webkamer�val. Katartikus �rz�s �s t�k�letes el�gt�tel, amikor egy-egy �tvirrasztott hossz�, hideg t�li �jszak�n k�sz�tett nyersk�pekb�l v�g�l a szoba meleg�ben elk�sz�l A fot�, mely az ak�r t�bb �r�s expoz�ci� �rt�k�t, a fagyoskod�st �s egy�b inform�ci�kat hordoz m�sok sz�m�ra l�thatatlanul.

M�r csak annyit, hogy az oldalt folyamatosan fejlesztem, ez�rt hib�k el�fordulhatnak. Ak�r helyes�r�si, alaki, vagy tartalmi hib�t tal�lsz �s jelzed is nekem, azt nagyon megk�sz�n�m (kapcsolat, l�sd jobboldalt).

Kellemes b�ng�sz�st k�v�n a szerkeszt�: DELiTAm�s