Mert mi is az ANYAG ?

R�viden le�rva, minden, ami l�that�, vagy �rz�kelhet�. �gy ide soroland� a sug�rz�s is - α, β, γ * �s egy�b kozmikus sug�rz�s, csillagsz�l*, stb. – hiszen az energia k�zvet�t�s�ben a sug�rz�s� a f�szerep �s a k�zvet�t�k r�szecsk�k.

 

α sug�rz�s: nagyenergi�j� ⁴₂He atommagok, mely viszonylag nagy t�mege (4) �s t�lt�se (+2) miatt rendk�v�l roncsol� hat�s�. Szerencs�re hat�t�vols�ga kicsi, jellemz�en n�h�ny mm.

β sug�rz�s:nagyenergi�j� elektronok, melyek pl. neutron protonn� alakul�sa k�zben keletkeznek. �thatol�k�pess�ge sokkal nagyobb, roncsol� hat�sa sokkal kisebb, mint az α sug�rz�s�. T�lt�se �s kicsiny t�mege miatt viszonylag k�nnyen blokkolhat�.

γ sug�rz�s:a teljes elektrom�gneses „sz�nk�p” legfels�, legnagyobb energi�t hordoz� �sszetev�je, teh�t nagyenergi�j� fotonok alkotj�k. K�l�nf�le magreakci�kb�l �s nagyon er�s m�gneses terekb�l sz�rmazik. A 0 t�meg� foton �thatol�k�pess�ge igen nagy, �gy „csek�ly” roncsol� hat�sa ellen�re is a legvesz�lyesebb e h�rom sug�rz�sfajta k�z�l.

kozmikus sug�rz�s:nagyon nagy energi�j� k�l�nf�le atommagok. Nem tudjuk pontosan, honnan sz�rmaznak (val�sz�n�leg szupern�v�kb�l, vagy �ri�si fekete lyukak k�rnyezet�b�l), mert sebess�g�k, �gy energi�juk sokszor olyan hatalmas, hogy egyetlen fizikai folyamattal nem vagyunk k�pesek le�rni. Az eddig m�rt legnagyobb energi�j� kozmikus r�szecske, az �ltala keltett sug�rz�si fa energi�j�b�l sz�molva, megfelelt egy α r�szecske 0.98*c sebess�g�nek. Igen vesz�lyes �s a l�gk�r�n k�v�l minden�tt jelenl�v� sug�rz�sfajta.

csillagsz�l:n�h�ny sz�zt�l- n�h�ny ezer km/s sebess�g� plazma�ram, mely a csillag aktivit�s�t�l f�gg� mennyis�gben hagyja el felsz�n�t. Napunkn�l – ami egy szubt�rpe csillag – ez jellemz�en 200-500 km/s sebess�get �s m�sodpercenk�nt kb. 4 milli� tonna napszelet jelent. Mivel a plazma t�lt�tt r�szecsk�kb�l �ll, igen k�nnyen k�lcs�nhat�sba l�p b�rmivel. Legszebb ilyen k�lcs�nhat� jelens�g a sarki f�ny, mely a bolyg�k m�gneses sarkain�l l�that�. (a legt�bb m�hold is ez�rt kering tulajdonk�ppen a l�gk�rben 300-500 km magass�gban)

 

Einstein A. 1915-re megalkotott �ltal�nos Relativit�selm�lete szerint a gravit�ci�t �gy kell elk�pzelni, hogy az ANYAG �ltal kifesz�tett T�R torzult. A torz�t�st maga az ANYAG id�zi el�, ar�nyban t�meg�vel, s�r�s�g�vel, nyom�s�val, a benne t�rolt energi�val (egysz�val: energia-tenzor), �s ford�tott ar�nyban a t�megpontt�l m�rt t�vols�g n�gyzet�vel.
E torz�t�s el kell hajl�tsa a t�meg mellett halad� f�nysugarat, amit Sir Eddington A. 1919-ben egy afrikai napfogyatkoz�s-exped�ci�n be is bizony�tott.
 A f�ny az�rt hajlik el, mert a torzult t�rid� miatt a t�regyenesek nem esnek egybe a matematikaival, vagyis k�t pont k�z�tt nem a matematikai egyenes a legr�videbb, hanem amit az anyag jel�l ki. Min�l nagyobb a t�meget jellemz� energia-tenzor, ann�l nagyobb a torz�t�s.
K�vetkez�s k�pen a sug�rz�s is anyag, hiszen gravit�l. �s mivel a sug�rz�sban r�sztvev� r�szecsk�k sz�ma sok nagys�grenddel – jellemz�en 10⁹ szorz� - nagyobb a „val�di” anyag r�szecsk�in�l, �gy akkor is figyelembe kell venni �ket, ha tudjuk, hogy t�meg�k sok nagys�grenddel kisebb azokn�l.
Pl. az elektron t�mege a proton – kor�bban eleminek hitt r�szecske – t�meg�nek 10^-3 nagys�grendj�be esik. A neutrin�, mely sokkal nagyobb sz�mban van jelen, enn�l is sokkal kisebb t�meg� – nem tudjuk, pontosan mennyi, de nem 0. A fotonoknak, melyek az elektrom�gneses sug�rz�s – r�di�t�l a γ-ig - k�zvet�t�i nincs nyugalmi t�meg�k, �gy k�lcs�nhat�sban is csak akkor vehetnek r�szt, ha m�r kibocs�totta �ket m�s r�szecske.
A Relativit�selm�let egyik legzseni�lisabb k�plete, melyet a legt�bben ismernek a vil�gon, egyszer�s�g�ben nagyszer�:
                                                                                E = mc²

Sokszor �s nagy pontoss�ggal bizony�tott, �gy ma a fizika egyik alapt�tele.
Az anyag h�rom alapvet� tulajdons�ga olvashat� ki bel�le.

1, a t�meg �s az energia ekvivalens fogalmak, egym�sb�l sz�m�that�k, (enn�l bonyolultabb a dolog, sok mindent�l f�gg a t�meg, amit egy sz�val energia-tenzornak nevez�nk, l�sd fentebb !)

2, minden test energi�ja egyenesen ar�nyos t�meg�vel, n�gyzetesen ar�nyos impulzus�val, (a t�meget – mai tud�sunk szerint - a r�szecske(k) Higgs-mez�vel val� k�lcs�nhat�sa hat�rozza meg),

3, egy t�meg legnagyobb energi�j�t akkor �ri el, ha f�nysebess�ggel mozog. Mivel a f�ny v�kuumbeli sebess�ge csak a 0 t�meg� fotonoknak el�rhet�, �gy e test csak akkor alakulhat �t maxim�lis energi�v�, ha teljes t�mege sz�tsug�rz�dik (annihil�ci�). Ez csak akkor k�vetkezhet be, ha tal�lkozik antianyag p�rj�val.

 

Antianyag: t�lt�se(i) – elektromos �s barion t�lt�se – ellent�tes a „norm�l” anyag�val, viselked�se �s megjelen�se nagym�rt�kben hasonl� hozz�. Sok�ig �gy gondolt�k, hogy t�lt�scser�vel �s t�rbeli t�kr�z�ssel (CP szimmetria) az antianyag ugyan�gy viselkedne, mint az anyag. Ha �gy lenne, nem tudn�nk megmagyar�zni az anyag els�pr� f�l�ny�t az antianyag felett. V�g�l 1964-ben a n�gy alapvet� fizikai er� k�z�l a m�sodik leggyeng�bben – gyenge mager� – kimutatt�k a CP s�rt�st, ami m�r magyar�zhatja az anyag dominanci�j�t.

 

Azonban az ANYAG nem csak l�that�, �rz�kelhet� �s sug�rz�s. Mai ismereteink szerint az Univerzum teljes anyag�nak ez mind�ssze n�h�ny – 4-6 - %-a. Egyes galaxisok �s galaxis-halmazok mozg�s�b�l kimutathat�, hogy k�r�l�tt�k nagy mennyis�g�, nem l�that� S�T�T ANYAG tal�lhat�. Ez a S�T�T ANYAG legal�bb n�gyszer akkora t�meg�, mint a l�that�.
Sz�moljunk csak: a l�that�- �s a S�T�T ANYAG �gy egy�tt m�g mindig csak az Univerzum teljes anyag�nak 30%-a.

Mi van a marad�k 70%-kal ?
Legmodernebb elm�leteink szerint ez az un. S�T�T ENERGIA form�j�ban van jelen.

 

S�T�T ANYAG*: a l�that�, gravit�l� anyag mozg�sa nem �rhat� le csak �nmag�val. Mozg�s�t elemezve kider�l, hogy mindenk�ppen l�teznie kell olyan, ma m�g k�zvetlen�l nem kimutathat� anyagfajt�nak is, ami a gravit�ci�s anom�li�t okozza. Nem megfigyelhet�, mivel nem bocs�t ki energi�t – ez�rt s�t�t - �s nem nyeli el a l�that� anyag sug�rz�s�t.

S�T�T ENERGIA*az Univerzum mai �llapota, sebess�ge �s j�v�je a standard kozmol�giai modellekkel csak �gy �rhat� le, ha felt�telez�nk egy, m�g a S�T�T ANYAG-n�l is egzotikusabb anyagfajt�t. Ez negat�v gravit�l� hat�st fejt ki a t�bbi anyagra, �gy gyors�tja a t�gul�st, de sok egy�b, ma m�g csak sejtett tulajdons�ggal is kell b�rjon.

 

Lehets�ges – s�t val�sz�n� -, hogy a Higgs-mez� magyar�zhatja a s�t�t energi�t. Ma t�bb elm�leti bizony�t�k – nem fizikai, azt tal�n a 2008 nyar�n indul� LHC szolg�ltathatja – is arra utal, hogy ez a mez�, mely a t�meg-�rt is felel�s, nagy energi�kon, illetve nagy l�pt�kben antigravit�l� hat�s�, �gy az Univerzum �let�nek t�bb infl�ci�s f�zisa is elk�pzelhet�. A m�r�sek azt mutatj�k, hogy jelenleg is egy ilyen korszakot �l�nk.
Hogyan �rz�kelj�k az ANYAGot ? Ha k�zeli, megfoghat�, m�rlegen megm�rhet�, ha t�voli, l�that�, vagy m�szerekkel �rz�kelhet�, mivel elektrom�gneses sug�rz�st bocs�t ki.

 

Megjegyz�s: Mit is m�r�nk a m�rleggel ? Tulajdonk�ppen nem az anyagmennyis�get, hanem azt a gravit�ci�s vonz�er�t, mely az adott anyagdarab �s a F�ld k�z�tt fenn�ll.

Csak a XIX. sz�zadban lett bizony�tva (B�r� E�tv�s L�r�nd), hogy a s�lyos �s tehetetlen t�meg 9 tizedes jegyig megegyezik.

 

Az ANYAG-ot t�bb tulajdons�g�val is jellemezhetj�k, mint pl. t�mege, s�r�s�ge, impulzusa, h�m�rs�klete, stb. Egyik legjellemz�bb tulajdons�ga a t�mege, melynek m�rt�kegys�ge lehet a Planck-t�meg (mp): 2,176·10⁻⁸ kg.

Ez egy �nk�nyesen v�lasztott egys�g, melyn�l sok nagys�grenddel kisebb t�megek is l�teznek (pl. elemi r�szecsk�k), azonban a term�szet k�t alapvet� egys�g�nek – Planc-hossz �s Planck-id� – sz�mol�s�n�l nagyon j� alap. Pl. ekkora t�meg Schwrzschild-sugara k�nnyen kisz�m�that�: Compton-hull�mhossza osztva ∏-vel. Ez pedig a Planck-hossz, ezt a t�vols�got a f�ny Planck-id� alatt futja be. Mindkett� a legkisebb, elvben m�g m�rhet� m�rt�kegys�g, magyar�zatuk lejjebb .

A t�voli ANYAGOT csak az �ltala keltett, vagy elnyelt hull�mok (elektrom�gneses-, gravit�ci�s hull�mok) alapj�n �rz�kelhetj�k, m�rhetj�k. Hogy ezeket a hull�mokat mik�nt �rtelmezz�k, az a hull�m fajt�j�t�l �s a m�r�s technik�j�t�l f�gg.
Tudjuk, hogy a Vil�gmindens�get ir�ny�t� n�gy er� – er�s-, elektrom�gneses-, gyenge mag-, �s gravit�ci�s er� – k�z�l az elektrom�gneses- �s a gravit�ci�s er� hat�t�vols�ga v�gtelen, �gy ezek k�zvet�t� r�szecsk�i f�nysebess�ggel mozognak. Az e-er�n�l tudjuk, hogy igaz, hiszen a k�zvet�t� r�szecsk�je maga a foton, ami a f�ny kvantuma. A g-er� k�zvet�t� r�szecsk�je felt�telezhet�en a graviton, b�r m�g nem tal�ltak ilyet.

Hogy ez mi�rt fontos ?

Az�rt mert a f�nysebess�g - 299 792 458 m/s – ismeret�b�l logikusan k�vetkezik, hogy b�rmilyen ANYAG-r�l �rkez� inform�ci� k�s�ssel �r el hozz�nk. Min�l t�volabbi, ann�l nagyobb a k�s�s �s ann�l nagyobb az es�lye, hogy a jel torzul a fel�nk tart� hossz� �ton.
Min�l r�videbb ID�-t t�lt teh�t a hull�m fel�nk tartva a T�R-ben, ann�l t�bbet �rul el a kibocs�t� objektumr�l.

 

---

 

Most n�zz�k meg, mi is a T�R ?

Sokkal nehezebb dolgunk van, amikor meg akarjuk fogalmazni, mint az anyag eset�ben. Megfoghatatlan, m�gis m�rhet� valami, amiben az anyag l�tezik.

Persze, matematikai fogalmakkal tudunk mondani valamit – pl. h�rom dimenzi�val, (legyen ez X, Y, Z) meghat�rozhat� strukt�ra, melyben b�rmely pont helye egy�rtelm�en defini�lhat� a hozz� rendelt sz�mh�rmassal. E sz�mh�rmas a dimenzi�kat kijel�l� h�rom, egym�sra mer�leges tengelyen, az �nk�nyesen v�lasztott  k�z�ppontt�l (O=orig�) m�rt t�vols�gokat jel�li, szint�n �nk�nyesen v�lasztott egys�gekben. De ez vajon v�lasz-e a k�rd�sre ?

R�gt�n tudjuk a v�laszt: NEM.

Sz�molni lehet vele, s�t �br�zolni is, ak�r k�t dimenzi�ban, de nagy strukt�r�kn�l (az Univerzum pont ilyen) m�r jelent�sen torzul, ami pont a defin�ci�j�t s�rti. Hogyan ?

Def. szerint a h�rom tengely egym�sra mer�leges. A sz�mh�rmast pedig �gy kapjuk, ha tengelyenk�nt �s sorrendben leolvassuk azoknak a mer�legeseknek a t�vols�g�t „O”-t�l, melyek �tmennek a ponton (minden ponthoz csak h�rom lehet). Ezek a legkisebb t�vols�gok.

 

�n a k�vetkez�t gondolom: a T�R egy s�r� t�rgr�f, melyben a cs�csok egym�st�l egys�gnyi – Planck-hossz - t�vols�gra vannak, minden cs�cs el�rhet� egy m�sikb�l. B�rmely k�t cs�cs k�z�tt l�tezik legr�videbb �t, ez a t�regyenes (nem azonos a matematikaival). Ezt a t�rgr�fot maga az anyag fesz�ti ki, elhelyezked�se pedig csak a cs�csokban lehets�ges, s mivel a T�R folytonosan t�gul, a gr�f is egyre nagyobb lesz.
(az, hogy szingularit�sok k�zel�ben, illetve benn�k hogy n�z ki a gr�f, m�g kidolgoz�s alatt van. Most �gy gondolom, hogy az irgalmatlan gravit�ci� miut�n elemi r�szeire szaggatta az ANYAGot, annyira �sszepr�seli, hogy a r�szecsk�k teljesen kit�ltik a gr�fot, �gy a l�tez� legs�r�bb �llapotba ker�lnek)

 

A T�R csak akkor m�rhet�, ha az anyag m�r l�trehozta azt. Az ANYAG aminek strukt�r�ja folyamatosan v�ltozik, v�ltoztatja a T�R strukt�r�j�t is.
Ebb�l k�t dolog is k�vetkezik.

1,  h�rom, egym�sra mer�leges tengellyel nem lehet le�rni a Kozmoszt, mivel nem l�teznek mer�legesek, ha kezdetben mer�legesek is voltak, k�s�bb t�bbsz�r�sen torzulhatnak.

2,  mivel a t�rr�sz g�rb�let�t a benne tal�lhat� t�meg (anyagmennyis�g) hat�rozza meg, az anyag mennyis�g�t pedig a befoglal� t�rr�sz, �gy a T�R �s az ANYAG egym�st�l f�gg� �s el nem v�laszthat� strukt�r�k. Azaz, ha nincs T�R, nem lehet ANYAG, mert nem tudna elhelyezkedni. Ha nincs ANYAG, akkor meg T�R nincs, mivel nincs, mi kijel�lje azt.

Hogyan �rz�kelj�k a TERET ? Egyszer�en benne l�tez�nk. T�vols�gokat, m�lys�geket, magass�gokat l�tunk, amiket kis t�vols�gokn�l egyszer�en megm�rhet�nk (m�r�szalag, trigonometria). Kb. 100 f�ny�vn�l van a hat�r, amit a f�ldp�lya ellipszis�nek k�t v�gpontj�r�l m�g kis hib�val ki lehet m�rni. Enn�l nagyobb t�vols�gokat m�r csak k�zvetett �s nagy hibalehet�s�geket rejt� sz�m�t�sokkal m�rhet�nk, seg�ts�g�l h�vva az ismert anyag �s sug�rz�s tulajdons�gait.

A T�R m�ra oly hatalmass� fejl�d�tt, hogy csak sejtj�k, mekkora lehet. Ezek a sejt�sek az al�bbi ismereteket veszik alapul: legmodernebb t�vcs�veinkkel ma (2008 elej�n) 1,25x10º f�ny�vre l�tunk el (1 f�ny�v=9,461x10 m). Figyelembe v�ve, hogy m�g ezek a jelek f�nysebess�ggel ide�rtek, k�zben ugyanolyan temp�val t�gult a T�R, ma m�r kb. k�tszer ekkora lehet. Azonban t�bb megfigyel�s is azt mutatja, hogy a t�gul�s gyorsul� �tem� (l�sd S�T�T ENERGIA), �gy az Univerzum sugar�ra 2,5x10º f�ny�vet becs�lhet�nk, amely m�ret csak egy lehets�ges als� korl�t. 

A k�rd�s ad�dik: t�volabbra mi�rt nem l�tunk ?

Erre h�rom v�lasz lehets�ges.

1,  m�szereink teljes�t�k�pess�ge m�g nem teszi ezt lehet�v�,

2,  nincs t�volabb,

3,  m�g nem �rt el hozz�nk e t�voli jelek.

Val�sz�n�, hogy az els� v�lasz az igaz. Erre bizony�t�k a HST (Hubble Space Telescope) eredm�nyei, de teljes bizonyoss�got adhat a 2012, vagy 2013-ban felbocs�tand� JWST (James Webb Space Telescope).

 

A T�R - �gy a t�vols�gok - SI m�rt�kegys�ge a m�ter, mely egy �nk�nyesen alkotott hossz�s�gegys�g, k�zel�t�leg a f�ldi egyenl�t� 40 milliomod r�sze.
Eg�szen pontosan: a v�kuumban terjed� f�ny ekkora t�vols�got tesz meg 1/299 792 458-ad m�sodperc alatt.

 

Univerzumunk – a T�R - mai sugara teh�t legal�bb 1,365x10²⁶m.
Mint mondtam, a m�ter egy �nk�nyes m�rt�k, nem lehet egys�gnek nevezni, hiszen n�l�n�l sokkal kisebb m�retek is l�teznek. Pl. a mm (10^-3m), vagy egy atom m�rete, ami jellemz�en 10^-10m (a mm t�zmilliomod r�sze). De m�g ez sem lehet egys�g, hiszen pl. az atommag m�rete az �t befoglal� atomnak csup�n sz�zezred r�sze, �s tudjuk, hogy ez is �sszetett r�szecske, teh�t m�g kisebbekb�l �ll.

 Mekkora lehet h�t a term�szet hossz�s�g-egys�ge, amivel b�rminek a m�ret�t – �rtsd a T�R-ben elfoglalt hely�t – ki lehet fejezni ?
A v�laszt t�bb, mint sz�z �ve ismerj�k, �s egy zseni�lis fizikust�l sz�rmazik, akit a kvantummechanika atyj�nak tartunk, Plank Max.
� volt az, aki r�j�tt, hogy az energia (f�ny) nem lehet folytonos, annak bizonyos j�l meghat�rozhat� csomagokban – kvantumokban – kell terjednie.

Plank bevezetett h�rom �j egys�get, ezek k�z�l az els� a Plank-t�meg, l�sd fent, az ANYAG-n�l !

M�sodik a Planc-hossz, jele, �rt�ke:                 l_p=√ћG⁄c³=1,616x10^-35m

Ahol ћ a reduk�lt Plank-�lland�, G a gravit�ci�s �lland�, c a v�kuumbeli f�nysebess�g.
Ez a t�vols�g olyan piciny, hogy enn�l kisebb hib�val m�g elvben sem m�rhet�nk. Azt is mondhatjuk, hogy enn�l kisebb t�vols�gon a m�r�snek nincs �rtelme, teh�t ez egy term�szetes egys�g, amivel a legpar�nyibb elemi r�szecsk�k is pontosan kifejezhet�k.

A Plank-hossz ilyen �rtelemben a T�R kvantuma �s ezzel kifejezve Univerzumunk becs�lhet� sugara legal�bb 1,4636x10 ⁶¹ l_p-nak ad�dik.

 

---

�s v�g�l n�zz�k meg, mit jelent az a sz�, hogy ID� ?

Az ANYAG �s a T�R, b�r nehezen, de defini�lhat� fogalmak. Az ANYAG tapinthat�, �rz�kelhet�, m�rhet�, a T�R m�r csak m�rhet� strukt�ra, b�r l�ttuk, min�l t�volabbi b�rmelyik, ann�l hamisabb eredm�nyt kaphatunk.

Az ID� defini�l�sa m�g nehezebb feladat. Egy olyan megfoghatatlan, l�thatatlan valami, amit igaz�b�l m�g m�rni sem tudunk.

Vannak �r�ink a tereken, templomokon, szekr�nyeinken. Felcsatoljuk a karunkra, bele van �p�tve a mobiltelefonunkba, sz�m�t�g�p�nkbe, mikrohull�m� s�t�nkbe. De ezek mind m�sk�pp j�rnak. Hogy lehet az, hogy id�m�r�nek h�vjuk ezeket, m�gis m�st mutatnak ?

A magyar�zat az, hogy NEM az ID�-t m�rik, hanem egyfajta metron�mk�nt csak k�zel�tik a helyi ID�-t.
L�teznek nagyon pontos �r�k, melyek k�l�nleges laborat�riumokban, mindig azonos k�r�lm�nyek mellett szolg�ltatj�k a „pontos” id�t. Ezek az un. atom�r�k. Jellemz� r�juk, hogy �vtizedekig nem kell beavatkozni a m�k�d�s�kbe, csak a k�r�lm�nyeket kell biztos�tani.

Meg�p�t�s�ket a kvantumfizika fejl�d�se tette lehet�v�.
L�nyeg�ket tekintve hasonl�ak. A Cs (C�zium) atomot haszn�lj�k rezon�tork�nt. Nagyon pontosan ismerj�k az atom rezonanci�it. K�t hiperfinom energiaszintje k�zti �tmenet (egy elektronp�ly�r�l eggyel lejjebbi szintre ugr�s) k�zben kibocs�tott elektrom�gneses sug�rz�s 9 192 631 770 db hull�ma �ppen 299 792 458 m hossz�. Ez pont egy m�sodperc id�tartam, term�szetesen v�kuumban.
Az oszcill�tor �gy van teh�t be�ll�tva, hogy pontosan ennyi rezg�s ut�n ad egy m�sodperc jelet.

�s vannak term�szetes oszcill�torok. �gy h�vjuk ezeket, hogy pulz�r. Nagyt�meg� csillagok tetemei ezek, melyek 6-12 km �tm�r�ben t�m�r�tenek 1-4 Napt�megnyi anyagot, megtartva a �scsillag perd�let�t. K�pzelj�k csak el ! Egy t�bb milli� km-es �ri�scsillag anyaga 10 km-be s�r�tve ! M�rete kb egymilliomod r�sz�re cs�kkent, s�r�s�ge �gy 10-szorosa lett, ami m�r az atommag s�r�s�ge !

Egyetlen mm ebb�l az anyagb�l 1 milli�rd tonna ! 100 m �lhossz� kock�ban a teljes f�ldanyag !!

Mivel �r�klik a perd�letet, �s sok �scsillag eleve viszonylag gyorsan forgott, a pulz�rok sok esetben milliszekundumos forg�si peri�dust kapnak, rendk�v�li pontoss�ggal. Az �ri�si t�meg tehetetlens�ge is �ri�si, m�gis kimutathat� a perd�let lassul�sa. Ez�rt els�sorban gigantikus m�gneses tere �s kibocs�tott rendk�v�l er�s gravit�ci�s hull�mai a felel�sek.(Id�m�r�sre haszn�lhat�, de figyelembe kell venni a lassul�sukat).

Az ID� teh�t a v�ltoz�s m�rt�kegys�ge. V�ltoz�s lehet minden olyan esem�ny, ami sug�rz�st, vagy hull�mot bocs�t ki, s �gy �rz�kelhet�v� v�lik. Egyszer�en bel�that�, hogy minden, aminek h�m�rs�klete van (nem abszol�t nulla), sug�roz is. A h�m�rs�klet�t�l f�gg�en ez a r�di�t�l a gamma sug�rz�sig b�rmi lehet.
Ha valamilyen ANYAG nem sug�roz semmilyen frekvenci�n, akkor nem szenved v�ltoz�st sem, �gy nem m�rhet� az id� m�l�sa sem.
Ilyen objektumokat nagyon neh�z kimutatni, de k�zvetett bizony�t�kaink m�r vannak a fekete lyukak l�tez�s�re. Az ANYAG itt olyan elfajult �llapotban van, hogy s�r�s�ge a teret v�gtelenn� g�rb�ti, �gy a felsz�ni sz�k�si sebess�g meghaladja a f�ny�t. Elektrom�gneses sug�rz�s nem hagyhatja el felsz�n�t, csak hatalmas t�meg�nek gravit�ci�s hull�mai �s k�rnyezet�re gyakorolt hat�sa.

Kimutathat�, hogy nagy t�meg� testek k�zel�ben lassul az id�. Azonban a gravit�ci�s torz�t�s nem csak a t�megt�l f�gg, hanem pl. a s�r�s�gt�l is.
Bel�that�, hogy a fekete lyukak s�r�s�ge a v�gtelenhez k�zeli, a r�szecsk�k saj�t rezg�sei megsz�nnek, energi�t kisug�rozni nem tudnak.
Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a fekete lyukat k�r�lvev� szingularit�sban szinte megsz�nik az ID�, a T�R g�rb�lete majdnem v�gtelen, az ANYAG m�g ismeretlen, elfajult �llapotban van.

Az ID� SI m�rt�kegys�ge a secundum (s) – m�sodperc -, mely a m�terhez hasonl�an egy �nk�nyesen meghat�rozott egys�g. Defini�l�sa t�bbf�le k�pen lehets�ges.

1, egy NAP id�tartam�nak 1/86 400-ad r�sze (nem pontos defin�ci�, mivel a nap hossza az �V folyam�n folyamatosan v�ltozik),

2, a f�ny ennyi id� alatt �ppen 299 792 458 m-t tesz meg v�kuumban,

3, a ¹³³Cs (C�zium) k�t hiperfinom energia �tmenet�nek 9 192 631 770 hull�ma �ppen ennyi id� alatt keletkezik.

T�lz�s lenne h�t egys�gnek nevezn�nk a m�sodpercet, az anyagi r�szecsk�k �s a sug�rz�s vil�g�ban ez roppant nagy id�tartamnak sz�m�t.
Pl. 1 m-t a f�ny v�kuumban 3,3x10^-9s alatt tesz meg, vagy a C�zium atom elektron-�tmenet egyetlen hull�mhossz�nak t�vols�g�t a f�ny 1,1x10^-10 s alatt futja be, ami 3,3 cm.
De m�g ez is nagyon hossz� id�tartam, ha pl. a γ sug�rz�st pr�b�ljuk le�rni. Hull�mhossza kisebb, mint 10^-10m, egyetlen hull�m�nak kelt�s�hez (peri�dusid�) mind�ssze 3,3x10^-19 s kell. Ez azonban csak az un. l�gygamma sug�rz�s, a sokkal kem�nyebb gammafotonok frekvenci�ja sokkal nagyobb, a peri�dusid� 10^-20 s-n�l is sokkal kisebb lehet.
A sz�ll�tott energia a frekvenci�val egyenesen, a peri�dusid�vel ford�tottan ar�nyos, az erre �rv�nyes k�plet:

E = ħ x ν. 

Ahol E a sz�ll�tott energia, ħ a Planck �lland�, ν a frekvencia.
A γ sug�rz�s a legnagyobb energi�j� az elektrom�gneses spektrumban. Frekvenci�j�t n�velve el�r�nk egy olyan hat�rt, melyn�l a sz�ll�tott energia oly nagy lesz, hogy b�rmivel �tk�zve fekete lyukk� v�ltoztatn� azt. Ez a hat�r pedig a fentebb eml�tett Planck-hossz (lp).
Tegy�k fel, hogy meg akarunk m�rni egy nagyon kicsiny t�vols�got (elvileg megtehetj�k, ha a m�rend� hossz legal�bb akkora, mint a m�r�shez haszn�lt frekvencia).
Ha a frekvenci�nk hull�mhossza kisebb lesz 1,616x10^-35m-n�l – ez elk�pzelhetetlen�l hatalmas energi�t jelent – a vizsg�lt c�lt�rgy a bevitt �ri�si energi�t�l azonnal saj�t Schwrzschild-sugar�ba nyom�dik. L�trej�n egy mini szingularit�s, szinte v�gtelen t�rg�rb�lettel, ahol az ANYAG, T�R, ID� �rtelm�t vesztett fogalmak.
Az ekkora energi�hoz tartoz� peri�dusid� a Planck-id� (tp), melynek �rt�ke: 5,391x10^-44 s

Ez a harmadik egys�g, melyet Planc vezetett be. Annyira kicsiny, hogy ennyi id� alatt a f�ny csak egy lp-nyi utat tehet meg v�kuumban, amir�l m�r tudjuk, hogy a legkisebb, elvileg m�g m�rhet� t�vols�g. Enn�l r�videbb id�tartam alatt teh�t – ha volt is v�ltoz�s – nem tudunk m�rni semmit.

Azt hiszem, �gy m�r �rthet�, mi�rt nem lehet m�g elvileg sem enn�l pontosabban m�rni.

Univerzumunk becs�lt t�mege 2x10⁵³kg, ami 9,2x10⁶⁰ mp, becs�lt sugara 1,4636x10⁶¹ lp becs�lt �letkora pedig 8,02x10⁶⁰ tp.

Ezek a sz�mok nagyon hasonl�ak, szerintem nem v�letlen�l !!

V�g�l n�h�ny sz� �sszegz�s�l.

Planck, akit �lland�ja �s bevezetett egys�gei r�v�n nagyon sokat eml�t�nk, m�lt�n �rdemli ki – mint zseni�lis fizikus – a kvantumfizika atyja megnevez�st. Els�k�nt mondta ki �s bizony�totta azt, amit addig senki: az energia nem folytonos, hanem csomagokban (kvantumok) �rkezik. A T�R-ID� strukt�r�t az ANYAG hat�rozza meg, az ANYAG v�ltoz�sait pedig a T�R �s az ID� befoly�solja. Kijelenthet� h�t, hogy e h�rom dolog k�l�n-k�l�n m�rhet�, de el nem v�laszthat�. Ha teh�t b�rmelyik nem defini�lt, a m�sik kett� sem �rtelmezhet�.

^{Azt m�r a G�r�g�k is sejtett�k, hogy az ANYAG „csom�s” – atomos szerkezet�. A T�R �s az ID� kvant�lt �llapot�ra csak nemr�gen j�tt�nk r�. A T�R kvantuma a lp, az ID�-� a tp.}

K�t elk�pzelhetetlen�l kicsiny mennyis�g, melyek als� hat�rokat szabnak.

De vajon van-e fels� ?

Ha szeretn�l erre az �r�sra reag�lni, itt megteheted.

 

 

Deli Tam�s, 2008