H�rom k�l�nb�z� Cassegrain-kl�n tesztje (�s a Yolo)

Legal�bb t�z �ve azok k�z� tartozom, akik egyetlen napra sem mennek el otthonr�l t�vcs�(vek) n�lk�l. Volt �gy, hogy a kocsi csak csomagokat sz�ll�tott, a csal�d meg j�tt vonattal. Azt�n volt olyan is, hogy mindenki bef�rt, ekkor azonban csak egy 80/600 ED volt velem. (Nem t�lzok, ha azt mondom, mindenki ismeri a t�pust). Remek darab, kicsi, k�nny�, de a k�pmez� is alig nagyobb, egy komolyabb keres�n�l.

Nagy teljes�tm�ny �s hordozhat�s�g ? Ez a k�t fogalom szinte kiz�rja egym�st, hacsak nem fogadjuk el a nagy k�zponti kitakar�s fogalm�t �s a vele j�r� lemond�sokat.
V�g�l is hossz� gondolkod�s ut�n vettem egy Celestron 8” (20 cm) Schmidt-Cassegrain tubust, melyet v�s�rl�s el�tt – szerencs�re - rendesen letesztelhettem. Otthon persze �jrakezdtem a vizsg�l�d�st, annak ellen�re, hogy tudtam, �rt�kelhet� eredm�ny csak hasonl� m�ret�, �s rendszer� m�szerek �sszehasonl�t�s�val nyerhet�. M�gis megtettem, r�ad�sul nem kisebb ellenf�llel, mint egy 23 cm-es Yolo t�vcs�.

A tapasztalt k�l�nbs�gek (Y �s C8 k�z�tt) pont olyan nagyok, mint amire sz�m�tottam. �gy csak k�t l�nyeges elemet (mennyire pontszer� a csillagok k�pe, ill. milyenek a bolyg�rajzok) eml�tek .
F�kuszt�vols�guk: Y = 2588 mm, C8 = 2030 mm. F�nyerej�k �gy hasonl�: f/11,3 ill. f/10 . A vizsg�lathoz a TS 32, 20, 15 mm-es okul�rjait haszn�ltam �s a Jupiter, az αCrb �s az M13 (egyik kedvencem ny�ron) voltak a c�lpontok.

Alapnagy�t�sn�l (81* Y, 63* C8) mindk�t l�t�mez� sz�p. A Jupiteren s�vok l�tszanak, a Y-ban a d�li pol�ris z�na egy�rtelm�, a C8-ban csak sejthet�. A csillag k�pe pontszer� mindkett�ben, a Y-ban jobban ugr�l a k�p.
Az M13 gy�ny�r� mindk�t m�szerrel, nagyj�b�l egyform�n bontj�k a halmazt, b�r a nagyobb l�tsz� �tm�r� miatt a Y-ban t�bb csillag l�tszik.

20 mm-es okul�rral a nagy�t�sok 129* �s 102*. Itt a k�l�nbs�gek m�r sokkal nagyobbak.
A Yolo-ban a Jupiteri felh�knek m�r alakjuk van, l�tni ov�lis form�kat, fodrokat rajtuk, s�t a korong el�tt �tvonul� Eur�pa v�gig k�vethet�.
A C8-ban is nagyobb a k�p, mint az el�bb, de nem hoz annyival t�bb r�szletet. A felh�form�kat nem lehet megk�l�nb�ztetni, csak, mint s�vok, z�n�k. Az Eur�pa belev�sz a korongba.
A csillag k�pe def�kusz�lva szab�lyos korong (C8), m�g a Yolo-ban kiss� megny�lt, ahogy kell, de f�kuszban pontszer� mindk�t m�szerben.
Az M13 ism�t hozza mag�t. Egyszer�en csod�latos. A Y eg�sz l�t�mezej�t kit�lti, f�ny�b�l alig vesztett, de m�g t�bb csillag l�tszik. A C8–ban ugyan nem olyan nagy a k�p, de a l�t�mez� itt is csupa gr�z. Kimondottan sz�p !

V�g�l a 15 mm-es okul�rral 173* ill. 135* az el�rhet� nagy�t�s. Nyugodt l�gk�rn�l a Jupiter r�szletgazdags�ga megd�bbent�. Felh�fodrok, ov�lis viharz�n�k l�tszanak, a d�li pol�ris vid�k is halv�ny s�vokra bomlik. A korongon l�tszik, hogy nincs szemben�ll�sban, az Eur�pa kis korongja a bolyg� el�tt egy�rtelm�, a bolyg�ra fel�sz� �rny�k ov�lis (mintha beleharaptak volna a Jupiterbe).
A C8-ban sajnos nem jelennek meg �jabb r�szletek, csak az Eur�pa �rny�ka. Ez azonban v�gig k�vethet�. A felh�s�vok �s z�n�k sz�pen l�tszanak, azonban a Nagy V�r�s Folt-n�l kisebb alakzatok m�r nem.
Min�s�gben teh�t hatalmas a k�l�nbs�g a Y jav�ra. Azt hihetn� az ember, hogy mindez a kisebb �tm�r� �s a kitakar�s sz�ml�j�ra �rand�, de mint k�s�bb kider�l, ez nem ilyen egy�rtelm�.

Azonban n�h�ny – nem optikai – tulajdons�g jelent�sen cs�kkenti a C8 h�tr�ny�t.
Hossza mind�ssze 55 cm a hozz� kapott gy�ri 2”-os zenitt�k�rrel, s�lya pedig felszerelten – keres�, zenitt�k�r, k�t prizmas�n – alig haladja meg a 6 kg-ot, �gy 203/2030 m�retei ellen�re val�ban ide�lis utaz� t�vcs�. Ugyanez a Yolo-n�l - 163 cm �s 41 kg - m�r nem mondhat� el. Olyan neh�z, hogy a 225 cm magasan l�v� platformra val� felemel�s�hez n�gy ember mind a 8 kez�re sz�ks�g volt �s m�g le is izzadtunk, mire v�gre a hely�re ker�lt.

Mint m�r el�bb eml�tettem, tudtam, hogy a k�t t�vcs� nem egy kaliber�, �sszehasonl�t�sukat csak az �rdekess�g kedv��rt v�geztem. Igazi teszthez valamilyen hasonl� tulajdons�g� m�szer kellett . Eszembe jutott , hogy kor�bban a Polaris f�m�szere egy Zeiss Meinscas volt, �gy megkerestem f�titk�runkat Mizser Attil�t, hogy egy �sszehasonl�t�s erej�ig k�lcs�n kaphatom-e a 2004 �ta oly ritk�n haszn�lt m�szert. Term�szetesen enged�lyezte, s�t j� �tletnek tartotta, hogy a tarj�ni t�borra is le akartam vinni, alkalmas mechanik�n. Viszont kijav�tott, mert az a tubus nem katadioptrikus, „csak” egy sima Cassegrain.

Kis kit�r�: mint tudjuk a t�bor ideje alatt – 4 napos �s 1 esti �r�t kiv�ve – nem volt zacsk� n�lk�li t�vcs�id�, r�ad�sul a C8 sem �rkezett meg, �gy �jabb enged�llyel a tubus n�lam maradhatott, am�g az �sszehasonl�t�ssal nem v�gzek.

Sz�val ez a k�t tubus sem egy kaliber�, de sokkal k�zelebb �llnak egym�shoz, mint az el�z� tesztben szerepl�k. Fel�p�t�s�t tekintve karcs�bb, hosszabb �s nehezebb, mint a Celestron.

Celestron C8 203/2030

Adatai: 150/2250, azaz f/15, 87 cm hossz� �s pontosan 10 kg s�ly� (saj�t keres�j�vel). Nem sajn�lt�k bel�le az anyagot, ez a t�vcs� �rz�ketlen az utaztat�sra, csak c�lir�nyosan, er�szakkal lehetne el�ll�tani a t�kr�ket.

Kitakar�sok: C8 - 70 mm, azaz 35%, Zeiss – 60 mm, azaz 40%.

Els� meglepet�sk�nt kider�lt, hogy a Zeiss csak gy�ri okul�rokkal haszn�lhat�, mivel az okul�rfoglalat egy v�kony fal� 44/1-es (Zeiss szabv�ny) bels� menet� ny�l�s. Ide teh�t eszterg�ltatni kellett egy adaptert, melybe a norm�l 31,7 mm-es okul�rok illenek. A m�sodik meglepet�s m�r f�j�bb volt. A kihuzat - szint�n Zeiss szabv�ny – egy menetes gy�r�, melynek teljes �tja – �tk�z�st�l-�tk�z�sig - mind�ssze 50 mm !! Egy 2250-es f�kuszhoz, agyr�m !! �gy elfelejthet� a zenitt�k�r, vagy prizma, legfeljebb Barlow-val haszn�lhat�.
A k�t t�vcs� egy iker platformra egym�s mell� – nem pont p�rhuzamosan – lett felszerelve. A p�rhuzamoss�gi elt�r�s a s�nek felszerel�s�b�l ad�dott. Els� c�lpont term�szetesen a Jupiter. (okul�rok ugyanazok)

32 mm. Nagy�t�sok: 63* �s 70*
A C8 hozza a form�j�t, sz�p, �les a k�p, az id� – nyugodts�g – most jobb, mint az el�z� tesztn�l. Felh�s�vok, pol�ris vid�k most egy�rtelm�bb, s mintha az „elt�nt” d�li szubtr�pusi felh�s�v kezdene visszat�rni.
A Zeiss ugyanezt hozza, egy�rtelm�en kisebb f�nyer�vel, de mintha,…. ez nem lehet, hiszen jelent�sen nagyobb a seg�dt�kre ! Gyorsan nagyobb nagy�t�st !

20 mm, 102* �s 113*
A C8-ban most sokkal t�bb r�szlet l�tszik, mint az el�z� �sszehasonl�t�sn�l (mondom, hogy jobb az id� !). A pol�ris vid�k is egy�rtelm�en felbonthat� – na nem �gy, mint a Yolo-ban, de �lvezhet� a l�tv�ny.
A megd�bben�st a Zeiss okozta. A k�p, a kicsit nagyobb nagy�t�ss�l �s kitakar�ssal jobb, mint a C8-ban. A bolyg� korongja plasztikus, a felh�alakzatok m�r-m�r val�szer�tlen�l kontrasztosak. Ez egy remek m�szer !!
Nagy probl�m�ja a nagyon kicsi f�kusz�l�si lehet�s�g. �gy az optikai tengely fel�l kell belen�zni, ami pl. az M13 k�mlel�s�t n�h�ny m�sodpercre korl�tozza – megf�jdul az ember dereka. M�lys�t�t h�tt�r el�tt n�h�ny tucat, egyforma f�nyes, t�hegyes csillagocska.
H�t igen, ez nem egy m�lyeges m�szer, tal�n egy 40 mm-es okul�rral… A saj�t gy�ri Zeiss H 40-es okul�rja csak porv�d�nek, vagy nehez�knek j�.

15 mm, 135* �s 150*
Most m�r l�tszik a l�gk�r mozg�sa. N�ha metszet�les a k�p, gyakrabban sz�thullik teljesen, a Jupiter ilyenkor egy r�szletek n�lk�li korong. Persze k�zben lejjebb �s nyugatabbra ment,, vagy 10 fokot, ami m�r jelent�s.
A Zeiss most is jobb k�pet ad. N�ha itt is elhom�lyosul a korong, de nem hullik sz�t teljesen �s a kontrasztok is jobbak. Egy�rtelm�en ez a nyer� bolyg�kra.
�s utols� mozzanatk�nt ism�t az AlpCrb.
A Zeiss-ben a csillag k�pe – ha lehet ilyet mondani – m�g pontszer�bb, tal�n kiemeli a seg�dt�k�r-tart� 4 diffrakci�s t�sk�je. Ez a n�gy t�ske is sok mindent el�rulhat az optika min�s�g�r�l, vagy a juszt�roz�sr�l. Nos itt t�k�letesen szimmetrikusak, egyform�k �s rendk�v�l v�konyak, mint egy-k�t HST felv�telen.

Miut�n visszaszolg�ltattam a Zeiss hatalmas l�d�j�t a m�szerrel, Attila javasolta, hogy a tesztet eg�sz�tsem ki egy val�di MCSE tulajdon� VIXEN Visac 200/1800 (V) tesztj�vel is !
Mivel ez m�r t�nyleg a Celestron (C8) s�lycsoportja – sz� szerint – �gy az �sszehasonl�t�s szinte k�telez�en ad�dik.
Fizikai param�terek: ugyanakkora �tm�r�n�l a f�nyer�: V: f/9 (C8: f/10).
Hossza 70 cm (C: 55 cm), s�lyuk ennek ellen�re szinte egyforma, 7 kg alattiak.
H�tulj�n 2”-os fogasl�ces kihuzat tal�lhat� (a C8-n�l a f�t�kr�t mozgatjuk), massz�v, nem l�ty�g�s fajta. Szabad f�ny�t 7 cm - ez sem sok, de t�bb, mint a Zeisn�l, �s itt m�g a f�kuszhossz is r�videbb – r�ad�sul a kihuzat v�ge (ez 61 mm hossz�) lecsavarhat�, �gy m�r b�ven el�g zenitk�zeli seg�deszk�z�k, vagy binoben�z� haszn�lat�hoz.

Vixen Visac 200/1800

A C8 az �j s�nekkel

Annak ellen�re, hogy katadioptrikus mindkett�, k�t teljesen elt�r� megold�sr�l van sz�. �gy el�lr�l nem hasonl�tanak (tulajdonk�ppen sehonnan sem) egym�sra. M�g a C8-at a korrekci�s lemez, �s a k�zep�n l�v� seg�dt�k�r-tart� uralja, a VIXEN 4 l�b� seg�dt�k�r-tart�t haszn�l, nyoma sincs a korrekci�s lemeznek. Azt csak figyelmesen keresg�lve vehetj�k �szre a kihuzat �rny�kol� cs�v�nek v�g�ben.
A gy�r honlapj�nak le�r�sa szerint ez egy h�romtag� korrektor lencse, melynek feladata a k�ma elt�ntet�se �s a k�ps�k kiegyenes�t�se. Az�rt h�rom tag�, hogy a kromatikus aberr�ci�t elker�lj�k.
Ami szemb�l n�zve m�g felkelti a figyelmet, az a hatalmas seg�dt�k�r �s tart�l�bainak vastags�ga. Nem t�ved�s, 85 mm-es ! foglalatban �l a 8 cm-es t�k�r, �s mindezt 5 mm ! vastag l�bak tartj�k. Gyors sz�m�t�s ut�n ez 42,5%-os kitakar�st jelent, l�bakkal m�r 46,6% lesz ! Ez m�r sok. Ezt m�r - ak�rmilyen perfekt is egy optika - nem lehet korrig�lni.

Persze tudom, a l�bak nem �gy befoly�solj�k a k�pet, mint a seg�dt�k�r (ami pont azt a r�szt takarja ki, ahol a legjobb a k�palkot�s (paraboloid)). A l�bak a „marad�k” gy�r� fel�let�t cs�kkentik, de az 5 mm-es vastags�got m�r bele kell sz�molni a kitakar�sba.
Ennek ellen�re a gy�rt� l�nyegesen jobb k�pet �g�r, mint egy hasonl� Schmidt-Cassegrain, vagy Makszutov-Cassegrain eset�ben. Sajnos a t�kr�kr�l csak annyit �r, hogy nem g�mb, �gy csak sejthet�, hogy eredeti Cassegrain rendszerr�l van sz� (konk�v paraboloid f�- �s konvex hiperboloid seg�dt�k�r).

J�jj�n h�t a csillagteszt �pp egy „lesz�lt” S-C-vel �sszehasonl�tva ! A tesztobjektumokat most a Lyra adta – kiv�ve az M13-at, �s a bolyg�kat.

32 mm. Nagy�t�sok: 63* (C8), 56* (Vixen)
Els� pr�bat�tel az αLyr hatalmas f�ny�nek pontt� s�r�t�se. El�g j�l siker�l mindk�t l�t�mez�ben, a V-ben jellegzetes a n�gy er�teljes diffrakci�s t�ske. Def�kusz�lva a k�peket j�l l�that� lesz ebben a hatalmas kitakar�s(v�kony f�nykarika, n�gy s�t�t t�sk�vel), m�g a C8-ban sokkal vastagabb a f�nykarika, t�sk�k n�lk�l. Az εLyr szerintem az egyik legjobb tesztobjektum. Ekkora nagy�t�sn�l azonban m�g t�l k�zel vannak egym�shoz az ikertagok.
Az M13-at a V-nel n�zem el�sz�r. Halv�ny k�dcsom�, nem bontja csillagokra (�pphogy elm�lt 19 �ra, nincs m�g s�t�t). A C8 viszont n�h�ny el�t�rcsillagot k�l�n is megmutat, a k�p l�nyegesen nagyobb, a h�tt�r s�t�tebb. Jupiter: sajnos igen gyorsan k�zeledik Napunkhoz, �gy most m�r l�nyegesen vastagabb l�gr�tegen jut hozz�nk f�nye, mint az el�z� (k�t h�ttel ezel�tti) �sszehasonl�t�sn�l. Ennek ellen�re a j� nyugodts�gnak k�sz�nhet�en igen l�tv�nyos. Mink�t m�szer kontrasztosan mutatja, a l�tsz� �tm�r� ugyan kicsi, de er�teljesen l�tszanak a felh�s�vok, (kezd visszat�rni a SEB !). Pont Io-fogyatkoz�s van, a GUIDE szerint 24 perc m�lva j�n ki az �rny�kb�l.

20 mm. Nagy�t�sok: 102*, 90*
εLyr a V-ben: egy�rtelm�en felbonthat� az 1-es iker, a 2-es azonban csak ov�lis f�nycs�k. A C8 viszont mindkett�t bontja, az 1-est is jobban. (mintha egy t�voli aut� l�mp�i lenn�nek)
M13 a C8-ban: gy�ny�r�, tele csillagokkal. A l�t�mez� csupa gr�z, a „p�kl�bak”tal�n ezen a nagy�t�son vehet�k ki legjobban. A V csal�d�st okoz. Itt csak egy k�dfolt, egy-k�t el�t�rcsillaggal (a hatalmas f�nyvesztes�g itt m�r l�tszik). A Jupiter �s a V viszont j� p�ros. Ar�nyosan t�bb a r�szlet, m�r a d�li pol�ris vid�k is l�that�, meglep�en r�szletgazdagon. De a C8-ban m�g kontrasztosabb a k�p, mik�zben a bolyg� �s a f�nye is nagyobb.

15 mm. 135*, 120*
A Jupiter m�g r�szletesebb, teh�t j� az id�. Megv�rom, am�g az Io kib�jik az �rny�kb�l. H�t felh�s�vot azonos�tok �s m�r nagyon �r�l�k, hogy megvettem ezt a „kis” m�szert.
A V-ben is l�tv�nyos a k�p, de egy�rtelm�en l�gyabb. A d�li pol�ris z�na nem bonthat� tov�bb �s az az εLyr sem. A 2-es tagot sajnos ezzel a m�szerrel nem tudom felbontani, marad egy ov�lis folt. A C8 viszont r�ssel bontja, az 1-es ehhez k�pest gyerekj�t�k, valamint felt�nik a k�t iker k�z�tt k�t sokkal halv�nyabb csillag is. Megkeresem a V-nel is, de csak elford�tott l�t�ssal vehet� ki a h�tt�rb�l. Enn�l a nagy�t�sn�l �s �gn�l a becs�lt vizu�lis hmg 12,8 a C8 �s 12,3 a V eset�ben. J�het az M13: a C8-ban kit�lti a l�t�mez�t, csillagok tucatjait lehet elk�l�n�teni, gy�ny�r�. A V-ben is gr�zes m�r a k�p, de sokkal kisebb, mintha nem is csak ennyi lenne a nagy�t�si k�l�nbs�g.

A le�rtak objektivit�s�t 3 szemp�r biztos�totta, k�zt�k 2 amat�rcsillag�sz.

Este negyed t�z volt, bar�taim elmentek, de hajnalban egyed�l folytattam �rdekess�gk�nt. A kiszemelt c�lpont most els�sorban a Mars �s az Orion k�d. J� lett volna a V�nusz-Regulus-Szaturnusz egy�tt�ll�st, valamint a hajsz�lv�kony (3,6%-os) Holdsarl�t is ezekkel megn�zni, de a fel�ll�t�s helye ezt nem engedte. Sz�val el�bb az Orion k�d az utols� nagy�t�ssal. A V-ben a trap�z igen sz�p, a k�d�ss�g sz�pen l�tszik, sz�lak, s�t�t tartom�nyok v�ltj�k egym�st. A C8-ban l�nyegesen nagyobb a trap�z, a sz�lak �s a s�t�t tartom�nyok k�z�tti kontraszt�tmenet sokkal �lesebb, egy�rtelm�en szebb l�tv�ny.
A Mars olyan f�nyes, hogy sz�r�dik mindk�t m�szerben. A C8 korrekci�s lemeze f�l �ra alatt bep�r�sodik, olyan, mintha j�g bor�tan�. Meglep� m�don ez nem ront a k�pen, s�t a nagy f�nysz�r�st mintha megsz�rn�. (k�zben m�s m�szerekkel fot�zom az egy�tt�ll�st �s a Holdkelt�t, majd el kezd hajnalodni)
A vil�gosabb �gbolt j�t�kony hat�ssal van a Mars k�p�re. N�velem a nagy�t�st, el�sz�r egy 12-, majd egy 6 mm-es okul�rral. �gy m�r 338 �s 300*-os a nagy�t�s. A V-ben v�r�sebb a bolyg�, a C8-ban sokkal nagyobb, de ugyanolyan r�szletes. A nyugodts�g k�zel van a maximumhoz ! Mindkett�ben j�l l�that� a bolyg� f�zisa, nagyobb felsz�nform�k, s�t a j�gsapka hi�nya is. Most csak a m�retk�l�nbs�g felt�n�. �s m�g csak 10” �tm�r�j�, mi lesz itt decemberben ?

�sszefoglalva: H�rom m�szer, k�t karakter. A Zeiss az egy Zeiss. 10 kg f�m �s �veg, m�anyag n�lk�l.
Hossz� f�kusza �s kis f�nyereje miatt els�sorban nagy fel�leti f�nyess�g� objektumokhoz haszn�lhat�, val�di bolyg�sz-t�vcs�. Ha csak a t�kr�ket �s az �sszeszerel�s min�s�g�t veszem figyelembe, akkor egyetlen sz�val jellemezhetn�m: mestermunka.
Az �sszk�p azonban gyeng�bb. Gy�ri okul�rja (40 mm Zeiss H) csak porfog�nak j�. Az 50 mm-es f�kusz�l�si hossz nevets�ges, �talak�t�sa csak a teljes rendszer �ttervez�s�vel lenne lehets�ges. Am�g ez nem t�rt�nik meg, megfigyel�st k�nny�t� eszk�z�ket – zenitt�k�r, vagy prizma, esetleg binoben�z� – nem lehet hozz� haszn�lni.

A C8 sokoldal� m�szer, ide�lis utaz�, kitelep�l� darab, kis szerencs�vel igen j� optik�kkal szerelve. Viszonylag nagy f�nyereje m�lyegez�sre is alkalmass� teszi. N�gy megmunk�lt fel�lete miatt mindenk�ppen tesztelni kell v�s�rl�s el�tt. Mint l�that�, igen j� p�ld�nyok is akadnak k�z�tt�k. Bosszant� csak a f�kusz�l�s k�zbeni k�pmozg�s lehet, ami a f�t�k�r elmozdul�s�b�l ad�dik. Csak aj�nlani tudom !!

A Vixen ugyanazt akarja, mint a C8 – kitelep�l�s k�zben is a maximumot ny�jtani. Val�sz�n�leg k�l�nleges f�nymenet�nek �s a hatalmas kitakar�snak k�sz�nhet�en, nem �ri el a C8 min�s�g�t, ennek ellen�re j� t�vcs�nek tartom, f�leg a hajnali Mars produkci�ja miatt. Azt a min�s�get azonban, amit a gy�r honlapja �ll�t, messze nem teljes�ti, s�t sokkal dr�g�bb is, mint a C8 - a szorz� jellemz�en 1,5-sz�r�s.

Deli Tam�s, 2007 szeptember-okt�ber

A Vixen saj�t oldala: http://www.optcorp.com/product.aspx?pid=1-600-624-1087-6667