Menü
     
Galéria
     
Az ID oldalai
     
Ltogatk szma
Induls: 2008-03-13
     
Cikkek, írások
Cikkek, írások : Tvcstpusok, altpusok

Tvcstpusok, altpusok

  2008.03.24. 22:10

Idn ngyszz ve, hogy elszr nzett ember tvcsbe. Azta sok, klnbz tpust alkottak, melyeket itt tallsz egy csokorban.

Tvcstpusok s altpusok

Egy barti tallkozn szba kerltek a Meteor megfigyelsi rovataiban szerepl tvcsvek rvidtsnek jelentsei. Tudtam, melyik rvidts milyen tpust takar, de amikor rkrdeztek a tpus lnyegre, bizony nem mindegyiket tudtam, gy elhatroztam, hogy utna jrok. Pusztn a magam kvncsisga hajtott, de olyan rdekessgeket is megtudtam, amit kzkinccs kell tenni. Arra vllalkoztam, hogy a tvcs feltallsa (1608, Lippershey Hans) ta megalkotott fontosabb tvcstpusokat egy csokorba szedjem, azok elnyeit-htrnyait kiemeljem, egyszer tmutatt adva a rvidtsek (S-C, M-C, S-N, Y, stb.) tvesztjben.

Fontosabb tpusnak tartom azokat, melyeket ma is hasznlnak amatr-, vagy profi oldalon, ill. tervezik megptst. Elssorban az amatrcsillagszok szempontjait figyelembe vve rok nhny tulajdonsgukrl, nem szndkoztam tudomnyosan sszehasonltani ket, azt megtettk msok korbbi cikkekben.

Fnyhasznosts szempontjbl hrom f tpust (lencss, tkrs s ezek kombincijbl ltrejtt un. katadioptrikus rendszerek) klnbztetnk meg. E hrom f tpusnak azonban szmos altpusa ltezik, esetenknt lnyeges klnbsgekkel.

 
Lencss rendszerek

Kezdetben volt a Galilei-, majd Kepler-fle tvcs. Klnbsgk csupn az okulr kialaktsa. Mg G. negatv fkuszt hasznlt, addig K. mr dombor lencst (lsd a rajzokon !). Termszetesen ismeretlen volt mg a ragaszts, gy az akromt fogalma is.

                                        Galilei tvcsve                                                                                  Kepler tvcsve

       

 

Megjegyzs: a Lippershey ltal feltallt elrendezst azrt hvjk mgis Galilei-fle tvcsnek, mert a feltallt sarlatnnak hittk – az rdgi szerkezet nagytsa miatt - s nem is foglalkozott alkotsval, amg egy vre r Galilei fel nem figyelt r s meg nem vsrolta tle.

A mai lencss tvcsvek a Kepler-fle elrendezs leszrmazottai, sokkal tkletesebb megmunklssal, „legalbb” akromatikus objektvvel, antireflexns bevonatokkal s szmtgppel tervezett okulrokkal.
Akromatikus a lencse, ha kt klnbz fajta s trsmutatj vegbl kszl, ragasztva, lgrssel, vagy olajrssel (fels „b” kpeken ragasztott objektv ltszik) . Az els akromt 1733-ban kszlt el Hall (Chester Moor) keze nyomn, mg egyforma vegekbl.
Sokkal fejlettebb tpusa az ED lencse, mely klnlegesen nagy trsmutatj negatv tagjval az rzkelhetsg hatrig cskkenti a sznez hatst.
Legfejlettebb tpusuk a legalbb hrom tag lencsvel szerelt apokromt, mely a klnlegesen kis trsmutatj kzps (calcium-fluorit) tag segtsgvel gyakorlatilag megsznteti a sznezst a lthat fnyben. Egyes klnleges tpusuknl mg egy kpsk korrektort is beptenek, amik szintn egy-kt tagbl llhatnak, teht extrm esetben egy APO 10! nagy pontossg felletet tartalmaz. Optikailag ez a legtkletesebb lekpezst nyjt tvcstpus, elterjedsnek elssorban a korltozott tmr, valamint a klnleges anyagok s a rendkvl precz megmunkls – hat - tz felleten - miatti magas ra szab hatrt .
A lencss tvcsvek minsge – ltszlag - elrt egy olyan ponthoz, ami mr szinte tkletes s egyenlre nem biztos, hogy tovbb fejleszthet. A jelenlegi gyrtsi technolgik komoly hatrt szabnak e tkletes optikk tmrjre, gy 15 cm felett szinte megfizethetetlenek, 30 cm felett pedig nem is kaphatak. 90-100 cm krli rtk felett mr egyltaln nem rdemes lencst kszteni, a vastag veganyagban elvesz jelents fnymennyisg, valamint a nagy sly okozta lencsetorzuls miatt.

A legnagyobb lencse 102 cm tmrj s a YERKES obszervatrium tvcsvben tallhat, de tudomnyos clra alkalmatlan helyen, mg a msodik legnagyobb, a LICK obszervatrium 90 cm-es mszere - hozzrtk szerint kpalkotsa lnyegesen jobb - azonban tudomnyos clra ezt sem hasznljk. Fnyerejk rendszerint: akromt = f/6-f/15, APO = f/5-f/10

A lencss rendszerek elnyei:
- arra nznk, amerre a tvcs (valakinek ez fontos knyelmi szempont),
- zrt a tubus (bels turbulencik csak a tubusfal tmelegedsekor keletkeznek),
- a rendszer kitakars mentes (j felletekkel a kontraszt maximlis),
- kml szllts utn nem kell jusztrozni,
- kis tmrnl, nagy nagyts rhet el (apokromatikus rendszerek).

Htrnyai:
- arra nznk, amerre a tvcs (zenit kzelben mr csak zenittkrt, vagy prizmt hasznlva alkalmas csak megfigyelsre),
- sznezs mentes nagytsokhoz hossz tubus kell, ezrt
- 15 cm felett mr nem alkalmas kiteleplsre (akromatikus rendszereknl),
- az APO triplett rendszerek mg ma is rendkvl drgk.

 
Tkrs rendszerek


Amikor Niccol Zucchi (olasz jezsuita csillagsz s fizikus) 1630-ban felfedezte a Jupiter felhsvjait, mr tkrs tvcsvet hasznlt. volt az els, aki tkrs tvcsvet ptett, 1616-ban. Sikereit s tapasztalatait csak (1652–56)-ban az Optica philosophia experimentalis et ratione a fundamentis constituta-ban rta meg. James Gregoryt s Isaac Newtont ez az rs inspirlta els tvcsvk elksztsre. Sajnos nem sok minden maradt fenn a legels tkrs tvcsrl, nagyjbl annyit lehet tudni, hogy kt tkre konkv volt.

Newton (Isaac) „N” volt teht a msodik, aki tkrs tvcsvet ptett 1668-ban. Elgondolsa annyira egyszer, kpalkotsa pedig annyira j, hogy mind a mai napig az amatrk egyik legkedveltebb mszere. Newtonnak mr knnyebb dolga volt, hiszen mr 15 ve ltezett a tkrs technika, mgis tallmnynak zsenialitst igazolja, hogy rendszert az elmlt tbb, mint 330 vben gyakorlatilag vltoztats nlkl hasznljuk.
Lnyege, hogy egy konkv paraboloid ftkr a fnyt kzepn 45 dls kr vetlet sk segdtkrre, majd ez egy furaton a tubus faln kvlre vetti a fnykpot.

A Newton-rendszer

                                      

Kzponti kitakarsa* knnyedn 20% krl tarthat, ami nem befolysolja a kontrasztot. Elksztse taln minden tpus kzl a legkevesebb anyagi rfordtst ignyli, radsul a ma mr elrhet klnleges bevonatokkal a kt fellet egyttes fnyhasznostsa 90% fl tornzhat, s ha a tkrk megmunklsa tkletes, akkor az tmr-minsg-r bajnoka.
Tudomnyos clra mr nem hasznljk, amatrk kezben viszont megbecslt mszer. tmrje gyakorlatilag nem korltozott, de nyilvnval, hogy ennek nvelse a cshosszat is linerisan nveli, ami a betekintst s a kezelst nehezti, ezrt ritkn tallni 40 cm-nl nagyobbat, br vannak kivtelek. A legnagyobb hazai N-ok tmrje 50 cm krli s bemutat csillagvizsglkban ppgy megtallhat, mint magnkzben. Az egyik – ha nem a - legnagyobb ismert N egy klfldiamatrtrsunk tulajdona, ftkrnek tmrje 76 cm ! s hordozhat Dobson szerels!
A N tvcsvek fnyereje jellemzen f/4-f/8 kztti (f/4 felett nagyon nehz a tkr csiszolsa, f/8 alatt pedig mr nagyon hossz lesz a cs). Igazi mindenes tpus, azaz szinte minden szlelsi terleten bevethet, radsul klnleges fnymenete lehetv teszi, hogy szerelse az ekvatorilis mellett lehet Dobson (azimutlis) is (lsd a rajzokon!).
 

Dobson szerelsek

                                                     

Dobson (John)az 50-es vekben a mozsrgyk mintjra tervezett egy tvcsvet, melyet azonban csak j tz vvel ksbb valstott meg. Clja nagy tmrj, olcs, knnyen hasznlhat tpus kifejlesztse volt, amely csak vizulis megfigyelsre alkalmas. Erre a szerelsre csak a N tpus hasznlhat (betekints irnya, fnyer). Egyszer faanyagokbl (pl. btorlap) elkszthet a zsmoly, melyen flkr alak vjatban, teflonprnkon mozgathat a tubus vertiklis irnyban. A horizontlis mozgatst az alaplap s a zsmoly kztti „csapgyazs” teszi lehetv, melyek ltalban szintn teflonprnk.

 

*: a kzponti kitakars egy viszonyszm, melyet tkrt (is) hasznl tvcsveknl rtelmeznk, a segd- s ftkr tmrjnek arnyra.

Pl.: 250 mm-es ftkr 50 mm-es segdtkrrel 20%-os kitakars rendszernek szmt.

Tbb szubjektv teszt szerint kb. 20%-ig szrevehetetlen, 40% fltt pedig mr nagyon zavar. Szerencsre volt alkalmam mr olyan 40%-os kitakars C tvcsbe nzni, melynek kpalkotsa kzel volt a tkleteshez, gy lltom, hogy elssorban az optikai elemek – belertve az okulrt is - minsge szmt, a kitakars legfeljebb msodlagos tnyez.

Gregory (James) „G” skt matematikus s csillagsz mr Newton eltt, 1663-ban publiklta sajt rendszert, gy tulajdonkppen a msodik tkrs rendszer feltallja, azonban az akkori lehetsgek miatt nem tudta megpteni tvcsvt mg tz vig. A G rendszerkt konkv tkrt hasznl, a betekints irnya megegyezik a lencss mszerekvel. A parabola ftkr ki van frva, ebbe a furatba vetti a megnyjtott fnykpot az ellipszoid segdtkr, ami a ftkr fkuszn kvl, az ellipszis fkusztvolsgban tallhat. Ezt az rdekes tpust ma gyakorlatilag nem hasznljuk, pedig az egyetlen csillagszati megfigyelsekre tervezett rendszer, amelyik egyenes lls, oldalhelyes kpet ad.
Nagy htrnya, hogy a tubus sokkal hosszabb lesz - a f- s segdtkr egyttes fkuszhossznl is hosszabb – mint egy ugyanolyan tmrj egyb tkrs tvcs.

Gregory-rendszere


Egy vvel a N tvcs megalkotsa utn Cassegrain (Laurent) „C” is elksztette sajt rendszert (taln t is Zucchi inspirlta ?).
A tkrk elrendezse nagyon hasonlt G rendszerre, de konvex segdtkrt hasznl hiperboloid fellettel. Nem kell olyan fnyers tkrt csiszolni, mint a G tvcsnl, radsul a negatv fkusz segdtkr tovbb nyjtja a fnykpot, ezt vetti a ftkr kzepn lv furatba.

Cassegrain rendszere

Nagy elnye, hogy kis tubusba hossz fnyutat csomagolhatunk. Ugyanakkor, minl rvidebb tubust akarunk, annl fnyersebb ftkrt, vagy nagyobb segdtkrt – esetleg mindkettt – kell alkalmazni, ami egyrszt az rt, msrszt a kzponti kitakarst nveli. A C tvcsvek fnyereje ltalban f/10 s f/20 kz esik, kitakarsuk nagyobb, mint a N rendszerek, 30-40% krli, de ennek hatst a perfekt optikai felletek nagyban ellenslyozzk.
Amatrk kztt nem terjedt el annyira, mint a N, tudomnyos kutatsra viszont igen szleskren alkalmazzk, a rditvcsvek legnagyobb rsze ilyen rendszer.
Ezenkvl klnbz mdostsai is rendkvl fontos szerepet jtszanak gy a tudomnyos vilgban, mint az amatrk krben.

Nasmyth (James Hall) skt mrnk s feltall (gzkalapcs) egyesteni prblta a kt – N s C tkrs rendszer elnyeit (hossz fkusz, mgsem kell tkrt frni). 1856-ban megptette sajt tvcsvt az albbi elv szerint.
Paraboloid konkv f-, hiperboloid konvex segdtkr, elhelyezskben megegyeznek a C rendszerrel, itt azonban a f s segdtkr kz egy harmadik 45-ban dnttt sktkrt is beptett - mint a N rendszernl - gy a fnykpot nem a ftkr-, hanem a tubus furatn vezette ki a ftkrhz kzel.

Nasmyth "C" rendszere


A mai technolgikkal mr nem klnsebb problma a ftkr kifrsa, gy ezt a rendszert amatr clokra nem hasznljk, mivel hrom felletet kell megmunklni s hrom tkrt kell jusztrozni, ami nem egyszer feladat.

Cuod szerelse tulajdonkppen a Nasmyth tovbbfejlesztse, amennyiben a tubus furatt nem akrhol helyezi el, hanem a deklincis tengely csatlakozsa felett. Ezzel a megoldssal a fnykp ebbe a tengelybe terelhet, majd egy tovbbi tkr kzbeiktatsval a rektaszcenzis (ra)tengelybe irnythat. Mivel az ratengely nem vltoztatja helyzett - legfeljebb forog – gy a betekints a lehet legknyelmesebb.

Coud szerelse

                                                         

Amatrk krben a ngy fellet s tkr nehz szablyozhatsga miatt nem ismert, de szleskren hasznljk profi obszervatriumokban, igaz, ott nem csak C megoldssal, hanem fleg az albb emltend R-C rendszerrel.

George Willis Ritchey s Henri Chretien az 1910-es vek elejn megalkottak egy tvcstpust, mely szintn a C rendszerklnja. Els tvcsvk 1927-ben 50cm-es tmrvel llt munkba. Kpalkotsa meggyztt nhny szakembert, gy az Amerikai Tengerszeti Obszervatrium szmra mr megrendelsre ksztettek egy 1 m tmrjt a 30-as vek elejn. A tpus tretlen „plyafutsa” innen datldik. Rendszerk lnyege, hogy minden fellete – a konkv ftkr s a konvex segdtkr is – hiperbola, mely szinte tkletesen korriglt ltmezt eredmnyez. Mivel az tmrnek gyakorlatilag nincs fels korltja, ez lett a tudomnyos csillagszat legfontosabb tpusa.
A XX. szzad msodik felben s a XXI. szzad els negyedben biztosan ez marad a profik tvcsve, st mr amatrk rszre is gyrtjk. A legnagyobb optikai fldi- s rtvcsvek mind ezzel a rendszerrel szereltek.

Nhny plda R-C rendszerekre: - a kt Keck (10m) tvcs, a VLT (8,2m) ngy ristvcsve, a Gemini (8m) kt ristvcsve, a Subaru (8,2m), a HST (Hubble rtvcs, 2,4m), valamint ilyen a mr tesztzem alatt ll GTC (Gran Telescopio Canarias, 10,4m) s a tervek szerint 2008-as indts HSO (Herschel Space Observatory, 3,5m).
Hazai pldk is vannak: a Hegyhti Csillagvizsgl Alaptvny 50cm-es mszere, ezeken kvl a Meade cg amatrknek (is) gyrtja az RCX tpuscsaldot ezzel a rendszerrel (magyar amatrk tulajdonban is van nhny) .

Hasznlat kzben fnyerejk s fkuszhosszuk – a cscstechniknak ksznheten - igen tg hatrok kztt vltozhat. gy kihasznljk rendkvl fnyers - f/1, vagy nagyobb ! is lehet - ftkrk primer fkuszt, de ha a kutatsi terlet megkvnja, jelents nyjtssal, igen hossz fkusszal, rendkvl kis gterlet vizsglhat. Pldul a kt Keck tvcsvet mr f/1,75 fnyertl hasznljk, mg a HST effektv fnyereje f/24, ami 57,6 m-es fkuszhosszt jelent.

Megjegyzs: a cscsobszervatriumok tvcsrendszerein tbb fkusztvolsgon (Nasmyth, Cassegrain, Coud) is dolgozhatnak amit a segdtkrt elhagy fnykp – esetenknt tbbszri –nyjtsval s trsvel rnek el.

Egy tovbbi, nlunk kevss elterjedt C vltozat a Dall-Kirkham „D-K” rendszer, Horace Dall s Alan Kirkham utn. Els tvcsvk 1928-ban ltott csillagfnyt konkv ellipszis f-, konvex gmbfellet segdtkrrel. Lnyege e kt fellet egyszer megmunklsban van. Lekpezsnek minsge nem ri el az egyszer C rendszert (azonos fkusz mellett) – nagy kmahiba, grblt fkuszmez - , gy ritkn szoktk f/15-nl fnyersebbre gyrtani.
Vgl, a csak tkrket hasznl rendszerek kitakars mentes kpviselit, a ferdetkrs tvcsveket emltem. A kitakars cskkentsnek knyszere mr a XVIII. szzad vgn ltrehozta (W.Herschel) az els ferdetkrs rendszereket, de ezek szmos lekpzsi hibtl terhelt kpe nem vltotta be a hozzjuk fztt remnyeket.
A ftkr dntsbl add lekpezsi hibkat cskkenthetjk, ha a dntst minimlisra vesszk, vagy a segdtkr fellett alaktjuk klnlegess. Els esetben nagyon hossz lesz a tubus, msodik esetben pedig a bonyolult fellet kialaktsa a gond.

Van mg egy lehetsg e hiba kikszblsre, mgpedig a tbbtkrs rendszer (Kutter, 1910), most azonban csak megemltem, mivel tudomsom szerint nincs ilyen tvcs haznkban, valamint a hrom, esetleg ngy fellet elksztse s jusztrozsa igen nehz.

Kt dnttt fellettel is el lehet rni a korriglt ltmezt, de ennek elksztse 1965-ig lehetetlen volt. Ekkor mutatta be Leonard (Artur S.) az ltala kifejlesztett YOLO tpust, melynek konkv gmb segdtkre mr korriglta a dnttt hiperboloid ftkr hibit. A szfrikus toroid felletet gy rte el, hogy a segdtkrt sajt foglalatban torztotta. 1988-ban az Arizonai Egyetem Optikai Intzete-ben sikerlt elszr a tkrbe csiszolni ezt a kttengely felletet, ami nagy elny, mert nem kell llandan jralltani a fesztst.

Szfrikus toroid: torztott, vagy kttengely gmbfellet, egyenlti tmrje -akr jelentsen- fellmlja a forgstengelynl mrtet, gy lapultnak ltszik.

A Y fnymenete ugyangy hromszor megy t a tubuson, mint a C, vagy R-C, stb. rendszereknl, de nincs kitakars .

             A YOLO fnymenete

 

A kitakars eltntetsnek nagy ra van. A tubus nem lesz forgsszimmetrikus, valamint a jusztrozs igen nehz feladat, mivel a segdtkr belltsa a toroid fellet miatt csak kt pontban lehet helyes. Ezen kvl a tkrk dlsi szge egymshoz s a bees fnyhez kpest is jelentsen befolysolja a kpet. Hosszsga miatt igen rzkeny a sajt s a krnyezetnek hmrskletklnbsgre. A tubus mrete s alakja miatt nem hordozhat, gy fix fellltst ignyel. pl.: a 23 cm-es f/11 Y 164 cm hossz s 41 kg, a 20 cm-es f/10 S-C 55 cm hossz s 6 kg

A kpalkotsrl: azon szerencssek kz tartozom, akik mr nztek Y tvcsbe, st tulajdonosa is vagyok egy 23 cm-es mszernek (korbban Schn Attila ksztette magnak). J lgkrnl kpalkotsa minden eddig ltott tvcs kpt fellmlja. Hasonlt lttam egy 102 mm-es Takahashi APO-ba pillantva, de annl sokkal nagyobb fnyervel.

Meg kell emlteni Berente Bla munkssgt, aki ttrknt, elsknt ptett YOLO tvcsvet haznkban s tudjuk, az ttrk dolga a legnehezebb.

A Y tpust ritkn ksztik f/10-nl fnyersebbre, gy minden pldny hatalmas az tmrjhez mrve. Rviden: nehz s ronda, de megpillantva vele a Jupitert, ezek lnyegtelenn vlnak.

Tkrs rendszerek elnyei:
- hzilag elkszthet, olcs rendszerek – a legolcsbbak mind kzl,
- nincs tmr-hatr,
- ha forgathat a tubus, akkor a legknyelmesebb betekints segdeszkzk nlkl (N),
- szni hibtl mentes kpalkots,
- csak kt fellet rajzol, gy ha ezek tkletesek, a kpminsg megkzelti a legjobb refraktorokt.

Htrnyok:
- a tkletes fellet s veganyag mg mindig drga,
- nagy tmrnl nehz tubus (N s Y), 150 mm alatt nem rdemes megpteni, inkbb lencsst,
- a szni hiba helyett van kma s asztigmatizmus (mindkett cskkenthet),
- kzponti kitakarsuk jelentsen ronthatja a kontrasztot (25% alatt jelentktelen),
- a nyitott tubus miatt turbulencik keletkezhetnek a kls-bels hmrsklet klnbsgekre, ami szintn jelentsen ronthatja a kpminsget,
- a szlltst nehezen viselik, rendszeres jusztrozst ignyelnek.

A kt rgi rendszer elnyeit egyesti a harmadikknt emltend tpus, mely mr a XX. szzad gyermeke. Mivel ilyen j, mr alkalmazza a cscstechnikt, az vszzadok alatt kidolgozott csiszolsi eljrsokat a szmtgpen tervezett fnyutakkal, ezrt e ftpus tartalmazza a legtbb altpust. Megemltsk is meghaladja e cikk terjedelmt, gy csak a legfontosabbakrl rok.

 
Katadioptrikus rendszerek

A tvcsvek harmadik f tpusa 1930-ban szletett, amikor Schmidt (Bernhard Woldemar) szabadalmaztatta tallmnyt. Ez egy olyan specilis kamera, amely csak fotmegfigyelsekre alkalmas, a fnykp nem jn ki belle.

                       A Scmidt kamera fnymenet     

 

Minden fellet kzl a gmb lekpezse a legtkletesebb, ha a fkuszpontbl kapja a fnyt. A vgtelenbl rkez fnysugarak prhuzamosak, ezrt el kell ket trteni, mintha a fkuszbl rkeznnek. Erre a clra Schmidt tervezett s ptett egy – a sktl alig klnbz - korrekcis lemezt (a fkuszhossz ktszeresre a tkrtl), ami forradalmastotta a tvcsgyrtst. Gmbfelletet csiszolni sokkal egyszerbb, brmilyen sugrral, gy szlettek a legfnyersebb tvcsvek, akr f/0,6 nylsviszonnyal.
A nagy fnyer miatt a fkuszsk grblt, gy a fotlemezt erre a grbletre fesztettk. Rendkvl nagy gterletek fotzsra hasznltk. A legtbb S kamera mg ma is tudomnyos feladatokat lt el – pl. gboltfelmrsek - a fotlemez helyn CCD panelekkel.
Ma mr nem ptik, de vizulis megfigyelsre alkalmass tett vltozatai rendkvl npszerek gy a kisebb obszervatriumok, mint az amatrcsillagszok vilgban.

A katadioptrikus rendszerek els,vizulis megfigyelsre is alkalmas kpviseljt 1941-ben publiklta Makszutov (Dimitrj) a C rendszer tdolgozsval. A II. vilghbor miatt azonban csak 1946-ban kszlt el az els ilyen tvcs.

                                                                     Makszutov-Cassegrain rendszer

                                                    

Gmb f-, hiperboloid segdtkr – amit a lencse bels oldalra gzlt, gy tart kln nem kell - s egy korrekcis lencse kombincija. azonban nem a S bonyolult keresztmetszet, vkony veglemezt alkalmazza, hanem egy vastag, igen kis negatv hats, kvl s bell klnbz grbleti sugar gmbfelletekkel hatrolt meniszkusz lencst.
A gmbfelleteket knny elkszteni, de ekkora grblethez pldul 150 mm tmrhz legalbb 30 mm vastagsg igen j minsg optikai veganyag kell. A M-C rendszer emiatt inkbb kisebb tmrkben terjedt el, fleg fot objektvknt. Csillagszati clra is idelis, rvid tubus, hossz fkusz, korriglt ltmez, de a meniszkusz lencse miatt 30 cm-es tmr fltt gyakorlatilag nem ltezik.
Fnyerejk f/10-f/15 kztti, kzponti kitakarsa 30-40% kztti, ami mg kompenzlhat a perfekt optikkkal. Amatrknek sznt tmrk 70-200 mm kzttiek, ritkn 300 mm.

Az 1946-ban Hayward (Roger) ltal szabadalmaztatott rendszer a S s a C elnyeit egyesti. Az eredeti S rendszer gmbtkrt s korrekcis lemezt tvzte a C rendszer hiperboloid segdtkrvel s a tkr kifrsval (fnymenete albb !).

A S-C rendszer

                                                        

A korrekcis lemez bels oldaln van kialaktva a segdtkr foglalata, csakgy, mint a M-C rendszernl. Ugyan a korrekcis lemez specilis anyagbl (nagy tisztasg optikai veg) s megmunklssal kszl, mgis e tpus az egyik legelterjedtebb tlnk nyugatabbra az amatrcsillagszok kztt. Ezt elssorban kompakt mretnek, rnak s korriglt ltmezejnek ksznheti. Nagy teljestmny hordozhat tvcsvek, amik viszonylag hossz fkuszuk miatt – fnyerejk nagyjbl f/10, tmrjk 150 – 400 mm-ig, amatrknek – elssorban bolygmegfigyelsre alkalmasak, de fkuszreduktorral mindenre alkalmass tehet.
Nagyobb tmrj mszerek ksztst alapveten a korrekcis lemez torzulsa nehezti.

A XX. szzad vgnek szltte a kvetkez ht tpus. A Schmidt-Newton rendszer lnyege benne van a nevben. N szer fnymenete egy gmb f-, egy 45-os sk segdtkrnek, valamint egy S fle korrekcis lemeznek ksznhet.

                   A S-N fnymenete

                                                               

A lencse itt is tveszi a segdtkr-tart szerept, teht eltnnek a diffrakcis tskk, valamint egy sima N-hoz kpest jelentsen kisebb a kmahiba is. Idelis fotzsra s vizulis szlelsre egyarnt. Fnyereje rendkvli, f/4-f/6, ritkn kisebb, gy nagy, korriglt ltmez s viszonylag kis mret jellemzi. tmrje 150-300 mm kztti ltalban. Gyrtsi kltsgei kisebbek, mint egy hasonl S-C, vagy M-C tvcs, radsul ez is alkalmas Dobson szerelsre.
A Makszutov-Newton rendszer elve ugyanaz, mint a S-N-, azaz egyesti a legolcsbb tpust a korriglt ltmezvel. Fnymenete is nagyon hasonl.

A M-N rendszer

                                                                

Br csak a korrekcis lemezben klnbznek, fggetlen tesztek szerint korrigltsga jobb, mint a S-N-. tmrje 150-300 mm, fnyereje jellemzen f/10. Elterjedsnek gtat szab rendkvl magas ra. Mindkt – S-N, M-N – tpus kitakarsa N-szer, gy a kontraszt maximlis.

Mdostott M-C, vagy Klevtsov-Cassegrain rendszer az eredeti korrekcis lemezt reduklja egy a segdtkrhz hasonl mret egy-kt tag lencsre.

A K-C fnymenete

       

A tubus jra nyitott, megjelenik ismt a segdtkr-tart. A rendszerint kttag korrekcis lencse a segdtkr s a ftkr kztt, kzvetlenl a segdtkr eltt helyezkedik el. A fnykp teht ktszer megy t rajta, gy kisebb grblet s anyagvastagsg elg a korrekcihoz. A rendszer lnyege ugyanaz, mint a M-C esetben, gmb f-, hiperboloid segdtkr s a korrekcis tag.
Fnyereje f/8-f/20 kztti, tmrje rendszerint 150-300 mm kztti. Jl korriglt - hasonl a S-C rendszerhez - ltmez s rendkvl kompakt kivitel jellemzi.

A mdostott D-K rendszer fnymenete nagyon hasonlt a K-C-hez. A klnbsg a tkrkben van. D-K rendszere ellipszoid f- s gmb segdtkrt hasznl, de az akromatikus korrekcis lencsnek ksznheten korrigltsga a R-C rendszerhez kzelt. Nlunk nem nagyon ismerik, de az ausztrl s amerikai kontinensen sok amatr hasznlja.

s vgl – de nem utols sorban - a cscstechnika legjabb kpviselit emltem. A korrekcis lemez helyett kttag, akromt-szer valdi lencserendszert – kt fajtja is lehet: aplanikus s plnparallel *- hasznl Houghton a Cassegrain rendszernl. Korrigltsga a legjobb M-N-hoz hasonl, de van egy mg jabb tpusa, a mdostott H-C. Itt mg egy kttag korrektort helyez a fnykpba, annak vge fel, kzel a ftkrhz (4 lencse s kt tkr=10 fellet !).

                                        Plano H-C rendszer                                                           Aplanikus H-C rendszer, dupla korrektorral

                        

Dupla korrektorral a H-C rendszer korrigltsga mr az APO szintet rinti, gy elkpzelhet, hogy a jv amatrtvcsveit ltjuk benne, jelenleg azonban csak az elv s nhny teszttvcs ismert.
A H korrekcis lencse-rendszert N tvcsvekhez is kidolgoztk, korrigltsga hasonlan az elzhz szinte tkletes. Kereskedelmi forgalomban mg nem ismert, de lehet, hogy a kvetkez Dobson szerelsre is alkalmas tpus.

                        A H-N rendszer

                                                               

Mindhrom Houghton rendszer a szmtstechnika gyermeke, jelenleg tkletests alatt van mindegyik, de a tesztek igen gretesek.

A jvrl nhny szt. Ami most ltszik a lencsseknl: a legmodernebb szmtstechnikai kapacitsokat kihasznlva sem tudunk az APO-nl jobb kpalkotst ltrehozni. Tkrsknl: a tudomnyos vilg egyenlre nem tgt a R-C-tl, kisebb tmrben a Y verhetetlen. Katadioptrikus tren pedig folyik az let. Az egyre jabb rendszerek korrigltsga kzelt a legjobb lencssekhez (APO), de egyre tbb optikval !

 
 
Deli Tams, 2007

 

Felhasznlt irodalom:

- a lersok fleg az internetrl szrmaznak.

- a szemlltetrajzok 1-8-ig s 10-11 a Tvcs Vilga 1980-as kiadsbl, 9 sajt rajz, 12-18 internetrl.

 
                       http://en.wikipedia.org/wiki/List_of_telescope_types
                       http://www.telescope-optics.net

     
Helyi internet-id


     
Kapcsolat

e-mail cm:

delta4@t-online.hu

telefon: +36-30-931-3399

     
Bejelentkezs
Felhasznlnv:

Jelsz:
SgSg
Regisztrci
Elfelejtettem a jelszt
     
Hasznos oldalak
     

Elkészítem születési horoszkópod és ajándék 3 éves elõrejelzésed. Utána szóban minden kérdésedet megbeszéljük! Kattints    *****    Könyves oldal - egy jó könyv, elrepít bárhová - Könyves oldal    *****    20 éve jelent meg a Nintendo DS! Emlékezzünk meg ról, hisz olyan sok szép perccel ajándékozott meg minket a játékaival!    *****    Ha érdekelnek az animék,mangák,videojátékok, japán és holland nyelv és kultúra, akkor látogass el a személyes oldalamra.    *****    Dryvit, hõszigetelés! Vállaljuk családi házak, nyaralók és egyéb épületek homlokzati szigetelését! 0630/583-3168 Hívjon!    *****    Könyves oldal - Ágica Könyvtára - ahol megnézheted milyen könyveim vannak, miket olvasok, mik a terveim...    *****    Megtörtént Bûnügyekkel foglalkozó oldal - magyar és külföldi esetek.    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    A boroszkányok gyorsan megtanulják... Minden mágia megköveteli a maga árát. De vajon mekkora lehet ez az ár? - FRPG    *****    Alkosd meg a saját karaktered, és irányítsd a sorsát! Vajon képes lenne túlélni egy ilyen titkokkal teli helyen? - FRPG    *****    Mindig tudnod kell, melyik kikötõ felé tartasz. - ROSE HARBOR, a mi városunk - FRPG    *****    Akad mindannyijukban valami közös, valami ide vezette õket, a delaware-i aprócska kikötõvárosba... - FRPG    *****    boroszkány, vérfarkas, alakváltó, démon és angyal... szavak, amik mind jelentenek valamit - csatlakozz közénk - FRPG    *****    Why do all the monsters come out at night? - Rose Harbor, a város, ahol nem a természetfeletti a legfõbb titok - FRPG    *****    why do all monsters come out at night - FRPG - Csatlakozz közénk! - Írj, és éld át a kalandokat!    *****    CRIMECASESNIGHT - Igazi Bûntényekkel foglalkozó oldal    *****    Figyelem, figyelem! A második vágányra karácsonyi mese érkezett! Mesés karácsonyt kíván mindenkinek: a Mesetáros    *****    10 éves a Haikyuu!! Ennek alkalmából részletes elemzést olvashatsz az anime elsõ évadáról az Anime Odyssey blogban!    *****    Ismerd meg az F-Zero sorozatot, a Nintendo legdinamikusabb versenyjáték-szériáját! Folyamatosan bõvülõ tartalom.    *****    Advent a Mesetárban! Téli és karácsonyi mesék és színezõk várnak! Nézzetek be hozzánk!